Felnézek az égre, és látom, milyen csodálatosak innen lentről a felhők. Biztosan fentről is ilyenek, ha nem szebbek. Hát akkor mire várok még? Felrepülök, és estig csodálom ezeket a képződményeket. De én nem is tudok repülni! Pedig biztosan nem nehéz, csak akarni kell. Én bármennyire akarok is, nem megy. Milyen kár! De van még egy lehetőség: csak egy nagy ugrás, és már a felhők tetején is vagyok. Csak egy ugrás; nekirugaszkodok és ugrok.
Még a talajtól is alig rugaszkodtam el.
Utolsó kommentek