Az ugye nyilvánvaló, hogy ha például egy egyenletben vétünk egy hibát, akkor vagy nem tudjuk megoldani, vagy téves végeredményt kapunk. Viszont ha egy egyenletben két hibát ejtünk, akkor - bár meglehetősen keves, de - van rá esély, hogy a helyes megoldást kapjuk. Egy harmadik hiba ismét elronthat mindent, ám a negyedik megmenthet. És így tovább. Amennyiben feltételezzük, hogy egy hiba csak egy másikat "iktathat ki", akkor megállapítható a következő:

"Páros számú hiba jó eredményre is vezethet."

Naftar első teorémája

Úgy érzem, kell ide egy példa is. Egyenlettel a legkönnyebb bemutatni ezt, ezért legyen a példánk mondjuk: 5x+6=3x+14 . Ránézésre is meg lehet állapítani, hogy a végeredmény x=4 lesz. De most nézzük a duplahibás verziót. A jobb oldalról el akarom tűntetni a változót, ezért kivonok mindkét oldalból 3x-et. Csakhogy figyelmetlenségből (vagy inkább a példa kedvéért) a bal oldalból elfelejtem kivonni ( 5x+6=14 ). És most jön a második hiba: a bal oldalból kivonok, de a jobb oldalhoz hozzáadok 6-ot. Ekkor 5x=20 lesz az egyenletem, amiből következik a x=4 . A megoldás így is helyes, annak ellenére, hogy a megoldás során több hibát is ejtettünk. A lényeg, hogy a hibák száma páros.

A példa nem a legjobb. És nem csak egyenletmegoldásokra érvényes a tétel, de szerintem ez a legegyszerűbb. Most pedig megyek, edzek egy jót, hisz kell a mozgás is.