- Hadd lássam csak az ellenőrződ!
- Várj előveszem... tessék.
(...)
- Remélem nem akarsz dicsekedni, mert ezekkel a jegyekkel nem is lehet.
- Nem is akartam dicsekedni.
- Azért szomorú, hogy már dicsekedni sem akarsz... Tényleg, ha akarsz nyáron dolgozni, akkor még most jelentkezz valami diákmunka-szövetkezetnél.
- Fogok.
- Mondjuk kapálásra, vagy hasonlóra, csak hogy szokd. Ugyanis ilyen jegyekkel a gimnázium után jobb munkád nem lesz.

Ma is megkaptam a tanulj-mert-neked-lesz-szar beszédet. Úgy tervezem, hogy így év vége fele el kezdek tanulni, mert a következő tanévi jegyeimet már a felsőoktatási intézményekben is megvizslatják, és bár lesz közben egy nyári szünet, azért mégse legyen szeptemberben teljesen idegen a dolog. És mikor a jövő félévi bizonyítványom már fényesebben fog csillogni, mint a fogszabályzóm (bocs, ez szar volt), akkor majd megkérdezem a szüleimet, hogy szerintük volt-e hatása az ilyen beszédeknek. Szerintem nincs.
Addig is, ha ilyenre kerül sor, halovány mosolyt festek az arcomra, végighallgatom, majd folytatom aktuális tevékenységemet.

És még mindig nem értem, hogy miért nem voltak képesek megírni Opera böngészőhöz a Cooliris-t. (Vagy rám várnak? Várhatnak.)