Starry.Sky

Belegondolt már bárki is, hogy semmi értelme a számok rádiós verziójában a vulgáris szavak kihagyásának? Majdnem mindenki tudja, hogy mit hagynak ki belőle; aki mégsem, az valószínűleg nem is tudja a jelentését. Ezzel elvileg a fiatalok kultúrálódását próbálják akadálymentesíteni és a rádiók által sugározott adás minőségét az általuk jónak gondolt szinten tartani, mégis csak annyit érnek el vele, hogy kurvaidegesítő lesz az egész.

Nem tudom, hogy ez eddig miért is nem került ide.

Vajon milyen zseniális elmével kell rendelkeznie egy egyszerű emberi lénynek ahhoz, hogy ilyet alkosson?

Még csak pár napja van meg Amon Tobin összes zenéje, így nem sokat hallgattam, de már teljesen rá vagyok kattanva. Igazából még csak az utolsó album, a Foley Room pörgött végig, de csak egyszer, mert az utolsó számnál mindig elakadok, átállítom "Repeat one"-ra a Winampot, és élvezem a számot.

Megfigyeltem, hogy néha annyira elgondolkozok, hogy még sétálni is elfelejtek közben. Ezt általában akkor realizálom, mikor a gondolati világomból hirtelen visszakerülök a külvilágba, ráadásul botladozva. Sőt néha annyira amott vagyok, hogy visszatérés után még vagy két percig nem tudok normálisan menni. Ha nem velem történne ez, viccesnek tartanám, de így inkább szánalmasnak látom a dolgot.

Az is eszembe jutott, hogy jó ötlet-e egy bejegyzések címének egy zeneszám címét adni. Ezt most tovább fejtegetném, ha nemrég majdnem orra nem buktam volna a gondolatmenet miatt.

Nemrég bukkantam rá, szerintem nagyszerű szám, a feliratozás csúszásától függetelnül. Azóta már meg is van az összes Crossfade.

A nyári időszámításra átállás velejárója, hogy az óráink szerint később kel és fekszik a Nap, mint télen. Ez a nyáriszünetben nagyszerű dolog, hiszen reggel nem ébredsz fel a fényre, estefele pedig tovább (nem messzebbre) lehet látni (ez csak azt érinti, aki nem lát a sötétben). Viszont amíg nincs nyáriszünet, addig igencsak zavaró, hogy a kinti világosságból ítélve azt hiszed, hogy olyan délután 4-5 óra körül járhat az idő, pedig már 18:00 múlt.

És hogy ne csak rinyálásból álljon ez a bejegyzés, elárulom, hogy mostanában szinte egész nap Breaking Benjamin-t hallgatok. És íme az egyik gyöngyszemük.

Nem szeretem, hogy a YouTube ennyire lerontja a hang- és képminőséget. Főleg az ilyen nagyszerű számoknál.

Hogy én de utálok hétfő reggelenként (pl. a vasárnap reggelekhez képest) ilyen korán kelni. Ma sincs másképp, de legalább meg tudom mutatni, amit már tegnap is megakartam, csak nem jutott rá időm (mert én olyan rohadtul elfoglalt ember vagyok).
Figyelem: ha jó kedvetek van, akkor vagy várjátok meg, amíg elmúlik és akkor hallgassátok meg, vagy hallgassátok meg és egyből lelohaszt - annak ellenére, hogy nagyszerű mű.